Kiderült, hogy a ház tulajdoni lapján heten szerepelnek, ráadásként, Marika néni özvegyi joga is rajta van. Hogy miért, nem érdekes. Én már az 5.5 milliós árnak is örültem volna – majd megoldjuk valahogy a hiányzó részt – a párom megpróbálkozott az 5.2 millióval. Bejött!
Irány az ügyvéd! Nem szeretnék részletekbe bocsátkozni, de mindenkinek ajánlom, hogy a hitelből vásárolandó ingatlanoknál számítson inkább több időt! Rutinos, lehetőleg ismerős ügyvédet bízzon meg! Júniust írtunk ekkor, én október közepére saccoltam a teljes vételár kifizetését. A párom augusztusra.
Az első megállapodás szerint foglalót nem kell adnunk, és a kulcsokat is megkapjuk, ha a bank pozitívan bírálja el a hitelkérelmünket. Ez elvileg néhány héten belül kiderül. Nyolc hét szabadságot intéztem a munkahelyemen. Júliusban és augusztusban felújítunk, szeptember elején költözés!
És ekkor jött a fekete leves. Amikor szüleimmel és a szakival a házat nézegettük, beállított két tulajdonos is, és meghallották, hogy nagy terveket szövögetünk. Válaszfal ki, ameriakai konyhás nappali, ajtó és ablakcsere stb. Másnap felhívtak, hogy a kulcsokat csak a teljes vételár kifizetése után kapjuk meg, nehogy egy félig lebontott ház maradjon a nyakukon, ha esetleg meghiúsul az adás-vétel. És kérnek ötszázezer fogalót is.
Jócskán lelombozódtunk, rossz jelnek éreztük. Próbáltuk a hitel menetét ismerősünkön keresztül egy kicsit felgyorsítani, de az ügyvéd technikai hibát követett el: az özvegyi jogról lemondó nyilatkozatot nem csatolta a földhivatalhoz benyúnytott iratokhoz, csupán ügyvédi letétbe helyezte. A bank nem fogadta el, kötötte az ebet a karóhoz, csatolni kell. Az ügyvéd minket próbált meggyőzni, hogy a bank kukacoskodik, erre semmi szükség. Végül természetesen győzött a bank, iratokat kellett módosítani, amivel buktunk harminc napot.
A következő hetekben az idegeim kikészültek. A bank hol ezt, hol azt kért, majd amikor minden megvolt, újabb tíz igazolást, nyilatkozatot kellett tenni. A dolgot bonyolította, hogy minden ilyen módosításhoz, iratbenyújtáshoz az összes résztvevő aláírása kellett. A tulajdonosok egy része váci, egy másik penci, a harmadik pedig Nógrád megye több településén él. A kezesem pedig halásztelki.
Csak csendben jegyzem meg, hogy a vételárutalások előtt kiderült, az egyik eladó számlaszámából egy nulla lemaradt az adásvételi szerződésben. Nem írom most le, hogy mit gondoltam az ügyvédről, és mennyi utánajárás volt beszerezni ismét az összes aláírást. Végül ez is sikerült.
Senkinek nem kívánom ezt a tortúrát, de hát a nagy álmok megvalósításához erő és kitartás kell. Na és persze szabadidő. Sok.
A nyolchétnyi extra szabadságnak annyi, ráadásul otthon ültünk, nem mentünk nyaralni, kell a pénz a házra! Sebaj, tervezgetni addig is lehet, legfeljebb később költözünk!
