"A mag rejteki módon őrzi a mindenki számára fontos ősi tudást, s csak akkor tör utat magának a felszínre, amikor elérkezik az ideje." (Ady Endre)
Azóta már megtudtam, hogy az aurában az Életösztön-energia tartja fenn az egyensúlyt. Ez az energiatípus azonban a kor előrehaladtával, a megélt lelki megrázkódtatásokkal és a mindennapi stresszel fokozatosan csökken, és egy idő után már nem képes teljes mértékben regenerálódni.
Az Életösztön szertartás egy olyan lehetőség, amely hozzásegíti a szertartás résztvevőjét, hogy részévé legyen az Egésznek és megtalálja benne a maga szerepét és helyét. Továbbá pótolja a hiányzó békét és harmóniát.
Aki havonta kap Életösztön-energiát, az képes a testét és az elméjét rendben tartani. Így a régi károsodások – akár évtizedes sérülések is – újjáépíthetőek. Ily módon visszanyerhető az elveszettnek hitt harmónia.
Az Életösztön energiákban részesülő realitással kialakított kapcsolata nem lesz ingatag, mivel fizikai és mentális szempontból is rugalmasabb lesz a mindennapokban: nem fog felesleges túlzásokba esni, nem fog nagyobb jelentőséget tulajdonítani egy-egy történésnek, mint amennyit megérdemel. Egzisztenciálisan szintén erősödni fog, mivel tisztábbak lesznek a döntései.
A témáról bővebben itt olvashatsz: www.spiritualsolution.hu.
A fenti sorok igen érdekesek, a szertartást azonban ki kell próbálni, nehéz lenne megfogalmazni, milyen érzés valójában. Amit én tapasztalni szoktam, az a következő: leülök egy kényelmes karosszékbe, becsukom a szemem és próbálok lazítani. Próbálom kiüríteni az elmémet, nem gondolni semmire. Ez azért elsőre biztosan nem fog menni, de hát épp a tanulás, a fejlődés a lényeg. Zoli ujjainak végét elektromos szikrák hagyják el, ezt személyesen is láttam, első alkalommal ugyanis volt merszem megkérdezni, hogy mi a trükk. Nevetett, és azt mondta, nincs trükk. A szertartás közben a legtöbbször olyan érzésem van, mintha szárnyak kevernék a levegőt a fejem fölött, máskor a nyakamon, tarkómon érzem az elektromos áram bizsergetését. Néha a "kezelt bőrfelület" be is pirosodik néhány órára, ezt mi úgy szoktuk mondani, hogy "megégtünk". Na persze nem fáj, nem kell megijedni! :-)
A lényeg azonban a hatása: az elmúlt egy évben talán egy vagy két szertartást hagytam ki, és ezt a két alkalmat is sajnálom. A kezeléseknek köszönhetően elmúltak a visszatérő nyomasztó gondolataim, megszűnt a szorongásom. Eltűntek a pánikrohamaim. Megszűnt az állandó nyakfájásom is. Ki merem jelenteni, hogy ennek – és az önfejlesztő gyakorlatoknak - köszönhetően kezdek rátalálni önmagamra, találtam rá a saját utamra. A többi csak a kellemes mellékhatás.
Horváth Zoli szertartása mindig az egyéni igényekhez igazodik. Mindenki annyi lelki energiát kap, amennyit az aurája aktuálisan befogadni képes. És még milliónyi élményt, információt, ha elég nyitottan áll ahhoz, hogy megismerje önmagát. Kapkodni nem érdemes, de talán nem is lehet. Van ennek az önfejlesztésnek egy saját üteme, egy saját sodrása. Ha elég szorgalmas vagy, csak úszni kell az árral, és megálmodni, hogyan szeretnél élni.
Szerencsésnek mondhatom magam, már az első alkalommal is éreztem az energiákat. Végre egyszer hasznát vettem a szuperérzékenységemnek. Nem mindenkinek adatik ez meg elsőre, de a "kezeléseknek" köszönhetően fejlődik az érzékelés is.
